2009. szeptember 15., kedd

3.) Uj elet kezdete...........

Van egy nagyon jo es oreg mondas, hogy minden kezdet nehez.....

Hmm ... nah igen de konyorgom ennyire :) ????

Persze ezt mind mosolyogva irom, nem orulok annak, hogy nem pottyan az olunkbe minden, milyen kenyelmes is lenne nem igaz ??? De , amugy cseppet sem bankodom emiatt. Ugyanis minden megprobaltatasbol tanulhatunk valamit es ha okosan kezeljuk ezeket meg kozelebb is kerulhetunk a parunkhoz.
Hat mi most epp ezt gyakoroljuk. Bar neha azt gondolom, hogy eleg kozel vagyok mar Stevenhoz , eleg legyen mar :)


Erkezesunk napjan minden szep es jo volt, nagyon kedvesek Steven rokonai. Az elso nap nem volt annyira nehez de az utana koveto par nap, nagyon. Egy kis ovodas gyerekhez tudnam magam hasonlitani aki epp most szokja meg az ovodat. Egy ket ora utan mindig ramjott a honvagy es kuzdottem a nyelvel, ilyenkor csak Steven akartam magam mellett tudni senki mast. Hihetetlen hamar elfaradtam es mindig ideges voltam, hogy mar nem ertem mirol van szo. Eleg gyakoriak voltak a kiborulasaim, de hozza kell tennem azert jol ereztem magam. A csaladba hamar beilleszkedtem legalabbis azt erzem szeretnek, viszont a tavolabbi ismerosokkel problemam van. Mindig felek es borzasztoan izgulok egy idegen tarsasagaban. De igyekszem ezt legyozni.


Elso hetekben voltunk kicsit kirandulni, ami nagyon jol sikerult. Gyunyoru a taj. Hegyek, kaktuszok ezreivel talalkoztam. Sok uj dolgot kiprobaltam. Az egyetlen amit nagyon nem szeretek azok a saskak itt nagyon sok van. Nagyon kivoltam toluk, en meg most is azt mondom, bar allaergias vagyok a szunyogcsipesre de inkabb 1000 szunyog, mint 1 saska.


Azert, hogy mindeki ertse mert irtam azt az elejen, hogy szerintem mar eleg kozel vagyok Stevenhoz meselek par dolgot.

Steven elkezdte az iskolat de az elso tanitasi napon kiderult, hogy be is kell azzal a lendulettel fejeznie amivel elkezdte. Ugyanis az igert tamogatast nem lett volna eleg maximum csak az elso felevre ugyanis megemeltek a tandijat mivel 3evig nem tartozkodott az orszagban. Az elejen kicsit elkeseredtunmk, majd osszeultunk, mint egy kis csalad, hogy keresunk megoldast, mondtuk, hogy valamilyen megoldasnak biztos lennie kell. Igy jutottunk el arra a dontesre, hogy majd januarban elkezdi mert ha legalabb felevig itt lakik akkor a tandij a normal erteken lesz, ami azt jelenti, hogy elegendo lesz ra a tamogatas. Szoval egy problemat kipipaltunk. Most a munkaval kuzdunk. Steven ha teheti meccsekre jar, mint biro hisz o nagyon jo baseball jatekos volt igy megszoktak kerni, hogy csinalja, ami egy kis penzt jelent.Most varunk egy nagyobb cegtol visszajelzest es ha az sikerulne akkor minden problema megoldodna.

En, egyelore igyekszem vezetni a haztartast, valamint gyerekekre vigyazok neha. Ez mindig feltolt lelkileg. Sajnos eleg sokszor keseredtem el az elmult idoszakban. Otthon tudtam dolgozni, bevasarolni stb... stb... Itt neha ugy ereztem magam, mint egy 22eves gyerek aki magatehetetlen. Tul sokat vartam el magamtol (ami meg neha mindig megvan) de oly kozel volt erre a problemara a megoldas es nem lattam. Ugyanis multheten penteken ismet nagyon a beka feneke alatt voltam, es szombaton mentunk a templomba amit most szenteltek fel. Olyan kis picike es gyonyoru kicsit olyan, mint a Freibergi templom. Egybol a szivemhez not. En leirhatatlanul boldog voltam es feltoltodtem. Akar csak mint nemetben eszre sem vettem, hogy nem az en anyanyelvemen beszelnek. Mindeki oly kedves volt. Hihetetlen boldog nap volt. Stevennel megbeszeltuk minden heten 1szer legalabb elmegyunk. Mindig erot kapok ott es hihetetlen modon megnyugszom. Nem mondom, hogy mar egyaltalan nincs honvagyam de sokkal jobban vagyok lelkileg. A csaladommal tudom tartani a kapcsolatott minden nap ami megkonnyiti a helyzetemet es amiert annyira halas vagyok.

A kis tortenetett hasonlo keppen zarom, mint ahogy kezdtem: "minden kezdet nehez" (DE semmi nem lehetetlen)

"Kertek es megadatik nektek, kopogtassatok es megnyitattik neketek"

2009. szeptember 10., csütörtök

2.) Megallni tilos....

Minden eskuvo utan az ifju parnak felteszik a kovetkezo kerdest.
Na milyen a hazas elet?

Addig amig tolem ezt nem kerdeztek meg vagy 100an nem is gondoltam volna, hogy ez ennyire egy furcsa kerdes.
Hiszen milyen lehet???
Vegre egyutt lehetnek es tudjak, hogy mar csak is egymasei.
Hat igen, ha ilyen egyszeruen megtudtam volna valaszolni, milyen jo is lett volna :) ugyanis en nem igazan tudtam mit is mondjak, azt, hogy boldog vagyok es hihetetlen modon halas, minden szep es jo vagy azt, hogy minden jo, elindult az eletunk egy masik szakasza es nem igazan tudjuk, hogyan tovabb. Ugyanis eskuvonk utan nagyon sokaig azon tanakodtunk, hogy Magyarorszag vagy az Egyesult Allamok. Mind a ket hely mellett voltak erveink de donteni nem igazan tudtunk.
Kis ido utan azt vettuk eszre, hogy egyhelyben allunk es nem jutunk elore igazan. Sokat tanakodtunk es vegre teljesen varatlanul megerkezett a valasz. Steven Amerikaban kapott egy allami tamogatast , ami azt jelentette, hogy "ingyen" eltudna kezdeni az Egyetemet. Innentol kezdve nem volt kerdes, hogy merre tovabb. Aztan nagyon nehez 8honap kovetkezett, de vegul sikerult mindent elrendezni es eljott az utolso het.

Bucsu a csaladtol, baratoktol, kollegaktol, Magyarorszagtol.

Eletem szerintem legnehezebb szakasza volt. Addig amig az ember nem kerul tavol a hazajatol nem is igazan ertekeli azt. Nekem minden egyes nap az utolso heten olyan volt, mintha azt mondta volna az orvos, hogy egy het mulva sajnos elveszited a latasodat. Az utolso szoszt a szonyegen is megerintettem es halas voltam mindenert.
Minden nap oly hamar vegetert es csak akartom, hogy meg, meg egy kicsit tovabb, hadd ne legyen meg holnap. Mintha nem 24ora lett volna egy nap, hanem csak 12.
Utolso este augusz
tus 20.-a volt, semmit nem szerettem volna jobban csak a szereteimmel tolteni azt a napot. Az egyetlen igazi "gyerekkori" baratnom nalunk volt a baratyaval egyutt, felmentunk a varosba. Delelott meg eleg jol ereztem magam, aztan eljott az este.
Szabadsag hid,tuzijatek. Kezdtem erezni, hogy egyre gyengebb vagyok, edesanyam mar nagyon szomoru volt. Megszolalt a himnusz. Soha eletemben nem hallottam annyira szepnek a himnuszt es soha nem fajt ennyire hallanom, egyszerre bucsuztam a Hazamtol es a szereteimtol. Igazabol nem is emlekszem milyen volt a tuzijatek csak az erzesek amik megmaradtak bennem.

Vegul eljott a nagy nap. Igazabol nem tudom megmondani izgultam e vagy sem. Annyira elfaradtam erzelmileg, hogy csak igyekeztem mindekivel poenkodni. Azt akartam, mindenki erosnek lasson. Mikor elindultunk es visszaneztem lattam, hogy ott maradt a baseball sapkam (szerintem ez mentette meg az eletem) vegig rajtam volt azt ereztem, mint egy gyerek aki felvett egy napszemuveget es most hirtelen senki nem latja.
Sikerult vegig erosnek maradnom. Meglepo modon en aki mindig mindenen sir nem igazan sirtam. Megoleltem a csaladomat es nekiindultunk a nagy utnak.

A repulon egesz vegig csak egy dolog jart a fejemben. Vegig kell csinalnom, nem szabad ennyire katasztrofanak megelnem. Tovabb kell lepnem, egyenesen elore nem szabad megallnom.
Vegig gondoltam az evet ami akar mennyire volt nehez es faraszto akar hanyszor botlottunk meg mindig sikerult tovabb lepnunk. Tudtam, hogy egy megnehezebb szakasz kovetkezik az eletemnek de azt is tudtam, hogy jo kezekben vagyok. Vegig kell mennem a kijelolt utszakaszon, mellettem az orokkevalo tarsam akire mindig mindenben szamithatok. Amikor meglattam Salt Lake city-t, ami olyan gyonyoru volt, a kovetkezo mondattal nyugtattam magam.

Nem tudom mi var ram de barmennyire is nehez lesz, mindvegig ki kell tartanom, hiszen nem kapunk tobb megprobaltatast annal amennyit nem birnank elviselni.

2009. szeptember 8., kedd

1.) Hit, Remeny, Szeretet es egy igaz tortenet.

1986.02.04. USA Logan Ujabb kis angyalka erkezett meg ezen a napon, hiszen egy edesanya gyonyoru kisfiut hozott a vilagra. A gyermek boldog csaladban tudva az igazsagot nevelkedett.
Egy evvel kesobb 1987.04.17.e Magyarorszag Nyiregyhaza.
Mennyei Atyank tervenek a folytatasa.
Egy edesanyja egy kis leanygyermeknek adott eletet, ok meg ekkor nem hordoztak az igazsag kulcsait magukkal. Oly tavol es oly sok megprobaltatast kialva cseperedet fel egymastol ez a ket gyermek. Mint a mesekben oceanok merfoldek valasztottak el oket egymastol.

Atyank terve oly kidolgozott, mint tudjuk. Csodak tortentek ezzel a ket gyermekkel. Egy napon a fiu Atyank kuldetesevel tert utra. A hely melyet szolgalnia kellet Magyarorszag lett. Mit sem sejtve teljes erejevel szolgalta az Urat. Annyi ember halaja kiserte e fiut az utjan vegig. Mig egy napon a kuldetese celjahoz ert.
Egy kis szegeny csaladba kerult. Nagy szeretettel fogadtak ot. Sikereket sikerekre halmozva vegezte munkajat ebben a csaladban es egesz szolgalata alatt. Ez a kis csalad szegeny fiu szamara nagy kihivast jelentett de hatalmas onuralommal egy napon a csaladfo az igazsag utjara lepett. A fiu tovabbra sem adta fel nem csak 1 gyermeket akart hazakuldeni Mennyei Atyanknak.
Vegul hatalmas munkaja nem volt hiaba a lany es a csalad tobbi tagja is elindult azon a bizonyos keskeny osvenyen. Ekkor a fiu mar csaladtagga valt. A lany nagyon megszerette kulonos kapcsolat volt a ket gyermek kozott. Nem szerelem nem baratsag egyszeruen egy lathatatlan kotel amit mind a ketten ereztek.
A fiunak tovabb kellett folytatni utjait. De folyton erezte azt az eros koteleket egyre csak jobban es jobban. Kulon-kulon mind a ket sziv osszetort a hianytol. Mint sem sejtve mind a ket gyermek az o Atyukhoz fordult segitsegert. Egy napon a lany zokogva terdepelt az agyanal azert konyorogve hogy legyen erre valami megoldas, hadd felejtse el a fiut. Jol tudta hogy Mennyei Atyankon kivul nem igazan fordulhat mashoz. A kotelek viszont egyre szorosabb lett. Nem beszeltek csak ritkan de meg is a hiany egyre nagyobb volt. A lany azt hitte Mennyei Atyank nem hallgatja imait. Teljesen ketsegbe volt esve. A fiu idokozben titokban es gondolatban minden nap gondolt a lanyra. Nem tudta erzeseit megmagyarazni. Az utja vegen mar a szivevel kuzdott. Oly kemeny 7 honap megprobaltatasa volt ez a ket gyermeknek.

2007.08.19 A fiu terdepelve imadkozott. Nagyon faradt es kimerult volt. Elmondta gyors kis rovid imajat es lepihent. Nem tudott elaludni. Azt erezte az Ur szeretne vele beszelni. Mivel teljes szorgalommal szolgalta az Urat ujra leterdepelt es faradtan kezdet ismet imadkozni. Mennyei Atyank megjutalmazta ezen a napon a kitarto es hithu ifjut. Valaszt adott az imajara. Ezutan a fiu mar tudta hogy a lany aki oly tavol es messze tole latta meg a napvilagot az Orokke valo szerelme. Tudta, hogy a kotelek nem mas mint Mennyei Atyank koteleke, ami miatt oly szoros es olyannyira van tele szeretettel.

Meg nem ert teljesen veget a fiu utja, igy nem mondhatott semmit a lanynak. De megnyugodva teljes onuralommal szolgalta vegig a kuldeteset.
A lany mit sem sejtve konnyes szemmel es fajo szivvel bucsuzott el tole. Hazaterve a fiu kozolte a lannyal a hirt. De, hogy biztosak legyenek a dontesukben meg imadkoztak rola. Mindvegig azt a valaszt kaptak amit ereztek oly erosen.

2008.12.20. osszehazasodtak es 2009.01.02.an orokkevalo tarsak lettek. A kotelek, amit ereztek, akkor vegul valosagga valt.

A tortenet sokak szamara mar ismert.
Csodalatos es hihetetlen, ez a tortenet az eletunk alapja.

Orokke halas leszek Mennyei Atyanknak es a fiunak, hisz egy orokkevalo elettel ajandekozott meg mindazok mellett, hogy elvezhetem szeretetet minden nap, a mosolyat es gondoskodasat.